Egyesült Arab Emírségek
| Egyesült Arab Emírségek | |||
| دولة الإمارات العربية المتحدة Dawlat al-Imārāt al-'Arabīyah al-Muttaḥidah | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: عيشي بلادي (Īšiy Bilādī) Sokáig éljen a nemzet! | |||
 | |||
| Fővárosa | Abu-Dzabi | ||
 é. sz. 24° 24′, k. h. 54° 18′24.400000°N 54.300000°EKoordináták: é. sz. 24° 24′, k. h. 54° 18′24.400000°N 54.300000°E | |||
| Legnagyobb város | Dubaj | ||
| Államforma | monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Legfőbb emír | Mohammed bin Zájed al-Nahján abu-dzabi emír | ||
| Miniszterelnök | Mohammed bin Rásid al-Maktúm dubaji emír | ||
| A Szövetségi Nemzetgyűlés elnöke | Amál al-Kubaíszí | ||
| Hivatalos nyelv | arab | ||
| Beszélt nyelvek | angol, hindi, újperzsa, urdu | ||
| Államalapítás | 1971. december 2. | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 9 890 400 fő (2020)[1] | ||
| Rangsorban | 94. | ||
| Becsült | 10 145 000 [2] fő (2022) | ||
| Rangsorban | 94. | ||
| Népsűrűség | 118 fő/km²[3] | ||
| GDP | 2018-as becslés | ||
| Összes | 400,902 milliárd dollár (28.) PPP: 729,043 milliárd dollár | ||
| Egy főre jutó | 38 436 dollár (19.) PPP: 69 896 dollár | ||
| HDI (2015) | 0,840 (42.) – magas | ||
| Gini-index (2008) | 36 – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 83 600 km² | ||
| Rangsorban | 114. | ||
| Időzóna |
| ||
| Pénznem | emirátusi dirham | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | UAE | ||
| Hívószám | +971 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | |||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egyesült Arab Emírségek témájú médiaállományokat. | |||
Az Egyesült Arab Emírségek (vagy Egyesült Arab Emirátusok, gyakran csak Arab Emírségek vagy Egyesült Emírségek, rövidítve magyarul EAE, angolul UAE) egy monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félsziget délkeleti részén, a Perzsa-öböl délnyugati partján. Ománnal és Szaúd-Arábiával határos, a tengeren Katarral és Iránnal is.
Az ország szövetségi állam, vagyis föderáció, amely hét emírségből áll. Az emírségeket emírek irányítják abszolút módon, akik közül választással kerül a szövetségi állam élére az államfő és a miniszterelnök.
Az iszlám a hivatalos vallás, és az arab a hivatalos nyelv, de az angolt is széles körben beszélik.[4] Kőolaj- és földgázkészletei az egyik legnagyobbak a világon.[5][6] Az ország gazdasága a legdiverzifikáltabb az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjai közül.[7] A 21. században az ország már kevésbé függ a kőolajtól és a gáztól, és gazdaságilag a turizmusra és az üzleti életre összpontosít.
A lakosság többsége vendégmunkás munkavállaló; Katar mellett itt található a világon az egyik legmagasabb a bevándorló munkavállalók aránya. Mivel a vendégmunkások túlnyomórészt férfiakból állnak, itt az egyik legmagasabb is a férfiak aránya is a teljes népességen belül.
Politikailag tekintélyelvű hatalom irányítja. A véleménynyilvánítás szabadsága szigorúan korlátozott, és rendszeresen előfordulnak súlyos emberi jogi jogsértések,[8] különösen a nők és a bevándorló munkavállalók ellen.
Regionálisan feltörekvő középhatalom.[9][10] Tagja az ENSZ-nek, az Arab Ligának, az Iszlám Együttműködési Szervezetnek, az OPEC-nek, az el nem kötelezett országoknak, a Kereskedelmi Világszervezetnek, az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak (GCC) és a BRICS-nek.
Földrajz
[szerkesztés] |
 |
Domborzat
[szerkesztés]
Területének legnagyobb része a szaúdi sivatag folytatása. Abu-Dzabitól délre és nyugatra hatalmas, futó homokdűnék egyesülnek Szaúd-Arábia Rab-el-Hálijával. Két jelentősebb oázis található a sivatagban: a Líva és az el-Buraimi. A kiterjedt Líva oázis délen, a szaúd-arábiai határvonal közelében található. Tőle kb. 200 km-re északkeletre található az Al-Buraimi oázis, amely Abu-Dzabi emírség – Omán határának mindkét oldalán elterül.
Az ÉK-i részén, az Ománi-öböl partján magasodó hegység (Hadzsar) – magassága miatt – valamivel hűvösebb és csapadékosabb, mint az ország zömét kitevő síkság. Legmagasabb pontja a Dzsabal Jibir (جَبَل يِبِر), 1727 m.
Vízrajz
[szerkesztés]Az ország partjait zömmel a Perzsa-öböl mossa, keleti partját viszont egy rövid szakaszon az Ománi-öböl. A partvidéken kiterjedt sós mocsarak nyúlnak mélyen a szárazföldbe. A természetes kikötők partján alakultak ki a városok.
A Perzsa-öbölben sok apró sziget található. Ezek hovatartozása vitatott az Emirátusok, Katar és Irán között. A szigetek, korallzátonyok és a tengeráramlatok által épített vándorló zátonyok erősen nehezítik a part menti hajózást.
Állandó vízfolyás nincs az országban. Vádik vannak, amelyekben csak a nyaranta előforduló felhőszakadások után van víz.
Éghajlat
[szerkesztés]Éghajlata szubtrópusi-száraz, forró nyarakkal és meleg telekkel. Az éghajlat sivatagi éghajlat kategóriába tartozik. A legforróbb hónapok a július és augusztus, amikor az átlagos maximális hőmérséklet eléri a 41–45 °C-ot a parti síkságon. A késő nyári hónapokban a Sharqi néven ismert párás délkeleti szél különösen kellemetlenné teszi a part menti régiót.
Májustól szeptemberig rendkívül magas páratartalmú levegő és magas hőmérséklet uralkodik az ország nagy részén; csak a keleti parton és a hegységben hűvösebb az idő. Télen a partvidéken 25 °C körüli a nappali átl. max. hőmérséklet, míg az átl. minimum ilyenkor 13–16 °C körül alakul.
A tengerparti területen az átlagos éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 120 mm, de a Hadzsar-hegység egyes részein az éves csapadék eléri a 350 mm-t. Csapadék a tengerparti régióban a nyári hónapokban rövid, szakadó záporokban eshet, néha áradásokat okozva a száraz vádikban.[11] A régió hajlamos az alkalmi, heves porviharokra, amelyek nagyban csökkentik a látótávolságot.
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]A sivatag növényzete gyér, fűfélékből és tüskés bozótból áll. Az őshonos élővilágot a kipusztulás szélére sodorta az intenzív vadászat. A függetlenség elnyerése óta szerveztek néhány vadrezervátumot, így akadályozva meg az arab bejza és a leopárd kihalását.
Történelem
[szerkesztés]
A 15. század végén európai befolyás jelent meg a térségben. Portugáliának sikerült a nyugati hatalmak közül elsőként megvetni a lábát a régióban, uralma alá vonva Bahreint és Julfart, valamint a Hormuzi-szorost . A 18. század óta a part menti arab fejedelemségek lakossága, amely főleg gyöngyhalászattal és kereskedelemmel foglalkozott, harcba keveredett Nagy-Britanniával. A Perzsa-öböl délkeleti partvidékének emírségei a 19. század végén kerültek brit fennhatóság alá.
Az 1950-es években a kőolajkitermelés beindulásával megindult a külföldi befektetések beáramlása a térségbe, és az olajkereskedelemből származó bevételek jelentősen javították a helyi lakosság életszínvonalát. A fejedelemségek azonban továbbra is brit protektorátus alatt maradtak, amit 1964-ben az Arab Államok Ligája egyre erősebben ellenzett és kinyilvánította az arab népek jogát a teljes függetlenséghez. 1971. decemberében hat emírség bejelentette az Egyesült Arab Emirátusok nevű szövetség létrehozását. A hetedik emírség, Rász el-Haima valamivel később, 1972. februárjában csatlakozott hozzájuk.
Politika és közigazgatás
[szerkesztés]Az Egyesült Arab Emírségek egy szövetségi (föderatív), választásos, abszolút monarchia. Az államszövetség hét emírségből áll, melyeknek vezetői az EAE egyes tagállamainak abszolút uralkodói.
Az ország államfője az elnök, akit a hét tagállam emírjei választanak meg saját maguk közül. Az elnök helyettesét, az alelnököt – aki egyúttal a kormány feje is – szintén maguk közül választják meg az emírek. A kormány tagjait az elnök nevezi ki az alelnök jelöltjei alapján.
Jogállamiság
[szerkesztés]A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.[8] Minden végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltatási hatalom végső soron a hét örökös uralkodó (emír) kezében van.[8] A polgári szabadságjogok jelentős korlátozások alá esnek.[8] Agresszívan fellépnek az ellenzéki aktivisták ellen.[8] A politikai pártok be vannak tiltva.[8] A politikai rendszer hatalmi monopóliumot biztosít az emírségek örökös uralkodóinak, és kizárja a választások útján történő kormányváltás lehetőségét.[8]
Törvény szabályozza a médiát és tiltja a kormány bírálatát.[8] A 21. században is számos ismert kommentátort börtönöztek be a hatóságok bírálatáért, a másként gondolkodók vagy az emberi jogok támogatásának kifejezéséért, vagy politikai reformok követeléséért.[8]
Emberi jogok
[szerkesztés]A halálbüntetés kiszabható emberölés, nemi erőszak, hazaárulás, terrorizmus, súlyos rablás, hitehagyás, házasságtörés, homoszexualitás és kábítószer-kereskedelem esetén.[12] A kínvallatás gyakori a büntetés-végrehajtási intézetekben és a rendőrségen.[13][14].
A migráns vendégmunkások gyakran rossz bánásmódban részesülnek és a munkakörülmények különösen kedvezőtlenek lehetnek. Nincsenek szakszervezetek és nincs sztrájkjog. Sok dolgozónak elveszik az útlevelét, hogy megakadályozzák, hogy elhagyják a munkát a munkaszerződésük vége előtt.
A Human Rights Watch alapján a nők diszkriminációval szembesülnek: jogaik korlátozottak a férfiakéhoz képest a házasság, a válás, az öröklés és a gyermekelhelyezés terén. A büntető törvénykönyv feljogosítja a férfiakat, hogy feleségüket és gyermekeiket „fegyelmezzék”, beleértve a fizikai erőszakot is. A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság fenntartja a férj azon jogát, hogy feleségét és gyermekeit fizikai erőszakkal „megdorgálhassa”.[15]
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Hét emírséget foglal magában: Abu-Dzabit, Adzsmánt, Dubajt, el-Fudzsejrát, Rász el-Haima, Sardzsát és Umm-el-Kaiveint. 1971 előtt úgy ismerték őket, hogy „fegyverszüneti államok”, utalva a britek és néhány arab sejk közötti 19. századi fegyverszünetre.
| Emírség neve | Fővárosa | Népesség (emírség) (2018) |
Népesség aránya az össznépességhez képest (%) | Terület (km²) |
Terület aránya az összterülethez képest |
|---|---|---|---|---|---|
| Dubaj | Dubaj | 4 177 059 | 35,6% | 3 885 | 5,0% |
| Abu-Dzabi | Abu-Dzabi | 2 784 490 | 31,2% | 67 340 | 86,7% |
| Sardzsa | Sardzsa | 2 374 132 | 18,0% | 2 590 | 3,3% |
| Rász el-Haima | Rász el-Haima | 416 600 | 3,4% | 1 684 | 2,2% |
| el-Fudzsejira | Fudzsejra | 152 000 | 2,9% | 1 165 | 1,5% |
| Umm el-Kaivein | Umm el-Kaivein | 72 000 | 1,4% | 777 | 0,9% |
| Adzsmán | Adzsmán | 372 922 | 7,5% | 259 | 0,3% |
| Egyesült Arab Emírségek | Abu-Dzabi | 9 599 353 | 100% | 75 150 | 100% |
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Népesség
[szerkesztés]|
Képek     |
Általános adatok
[szerkesztés]A népességnövekedés igen gyors, elsősorban a bevándorlásnak köszönhetően. Az ország 2000-es, 3 millió fős népessége 2013-ra több mint háromszorosára, 9 millió fölé nőtt.
2009-ben a népességének mintegy 88% -a városi lakos.[16] Az átlagos várható élettartam 76,7 év volt 2012-ben, ami magasabb, mint bármely más arab országban.[17][18]
A férfi / nő nemi arány: 2013-ban a 15–65 éves korosztályban 2,75 férfi jut egy nőre, ami Katar után a második legnagyobb aránytalanság a világon.[19]
Népességének változása
[szerkesztés]| Lakosok száma | 89 608 | 156 890 | 322 439 | 827 191 | 1 277 300 | 1 908 002 | 2 608 993 | 3 369 254 | 7 718 319 | 9 890 400 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2020 |
Legnépesebb települések
[szerkesztés]Etnikai, nyelvi megoszlás
[szerkesztés]A lakosság megoszlása 2010-ben :
| Csoport | Népességszám | Százalék |
|---|---|---|
| Emirátusi | 947 997 | 11,5% |
| Külföldi | 7 316 073 | 88,5% |
| Összesen | 8 264 070 | 100,0% |
Népcsoportok: arab és iráni (40%), dél-ázsiai (47% – pakisztáni, indiai, bangladesi, srí lankai, filippínó), afrikai (1%), egyéb (12%).
Az öt legnépesebb etnikai csoport Dubaj, Shardzsa és Adzsmán emírségekben 2015-ben az indiai (25%), a pakisztáni (12%), az emirátusi (9%), a bangladesi (7%) és a filippínó (5%).[20]
Az őshonos lakosok aránya 2011-es becslések szerint 10% alá esett (a bevándorlók legtöbbje dél-ázsiai), így az arab szerepe is lassan háttérbe szorul a közvetítő nyelvként használt angollal szemben.[21]
Vallási megoszlás
[szerkesztés]Az iszlám az Emírségek hivatalos államvallása. A kormány a más vallásokkal szembeni tolerancia politikáját követi, és ritkán avatkozik be a nem muszlimok vallási tevékenységébe.[22]
Vallási megoszlás 2010-ben:[23] iszlám (77% – melynek legnagyobb része szunnita), keresztény (12,5%), hindu (6,5%), buddhista (2%), egyéb (2%).
Szociális rendszer
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]Általános adatok
[szerkesztés]
|
Képek        |
Gazdaság: olajipari ország
A hatalmas kőolajtartalékoknak köszönhetően magas színvonalú az élet az országban. A GDP 33%-a közvetlenül a kőolajtermeléshez kapcsolódik. A jelenlegi felmérések szerint a kőolaj még legalább száz évre elegendő. Az országot off-shore területként tartják számon. Abu-Dzabi és Dubaj pénzügyi központ. A GNP becsült értéke 51 milliárd USD. Az 1 főre jutó GDP értéke 70 000 USD körül mozog.[24]
Az Emírségek erős támogató környezetet kínál a vállalkozások számára: stabil politikai és makrogazdasági feltételeket, jövőorientált kormányt, jó általános infrastruktúrát és ICT-környezetet. Ezenkívül az ország folyamatosan és meggyőzően javította szabályozási környezetét,[25] és a Világbank Csoport (WBG) által közzétett Doing Business 2017-es jelentése szerint a világ 26. legjobb országának számít az üzleti tevékenység szempontjából.[26]
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.
Gazdasági adatok
[szerkesztés]Gazdasági adatok 2010–2017 között.[27]
| Év | GDP (milliárd US$ PPP) |
GDP per fő (US$ PPP) |
GDP növekedés (reál) |
Infláció |
Államadósság (GDP %-ban) |
|---|---|---|---|---|---|
| 2010 |  466.6
|
56,457
|
1.6 %
|
0.9 %
|
 21.9 %
|
| 2011 | 506.5
|
59,502
|
6.4 %
|
0.9 %
|
17.5 %
|
| 2012 | 542.2
|
61,837
|
5.1 %
|
0.7 %
|
17.0 %
|
| 2013 | 582.8
|
64,537
|
5.8 %
|
1.1 %
|
15.7 %
|
| 2014 | 612.8
|
65,877
|
3.3 %
|
 2.3 %
|
15.5 %
|
| 2015 | 643.1
|
67,127
|
3.8 %
|
4.1 %
|
18.7 %
|
| 2016 | 671.1
|
68,092
|
3.0 %
|
1.6 %
|
20.7 %
|
| 2017 | 686.8
|
 67,741
|
0.5 %
|
2.0 %
|
19.5 %
|
Gazdasági ágazatok
[szerkesztés]Mezőgazdaság
[szerkesztés]Az 1970-es évektől kezdve a sivatag egy részét rendszeres öntözéssel megművelik. Ezt azok az öntözőrendszerek tették lehetővé, amelyek a hatalmas tengervíz-sótalanító üzemek által előállított édesvizet használják fel. A homokdűnék között így búza-, dohány- és lucernaföldek húzódnak meg.
Dohány, zöldségfélék, citrusfélék és datolya termesztése elsősorban Al-Ain és a Hádzsár hegység körzetében összpontosul.
Ipar
[szerkesztés]Fő ágazatok: kőolaj- és petrolkémiai ipar; alumínium-, cement-, műtrágyagyártás, építőipar, a kereskedelmi hajók javítása, kézműves ipar, textilipar[28]
A fő ipari központok Abu-Dzabi és Dubaj. Az ország legfőbb kikötője Jebel Ali, Dubaj közelében.
A virágzó építőiparnak köszönhetően az apró halászkikötők modern olajterminálokká, nagy hajók fogadására alkalmas kikötőkké váltak.
Külkereskedelem
[szerkesztés]- Exporttermékek: nyersolaj (45%), földgáz, szárított hal, datolya
- Importtermékek: műszaki és közlekedési berendezések, járművek és alkatrészek, vegyszerek, élelmiszerek.
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[28]
- Export: India 10.1%, Irán 9.9%, Japán 9.3%, Kína 5.4%, Omán 5%
- Import: Kína 8.5%, USA 6.8%, India 6.6%
Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés]Jelentős a halászat és a turizmus.
Közlekedés
[szerkesztés]Vasút
[szerkesztés]Közút
[szerkesztés]Kiterjedt és fejlett úthálózattal rendelkezik, elsősorban az északi partvidéken, ahol a főbb települések találhatók. Ezen utak közül sokat úgy fejlesztettek, hogy több sávos autópályákká váljanak.
Légi
[szerkesztés]- Repülőterek száma: 38
A dubaji nemzetközi repülőtér 2014-ben a világ legforgalmasabb repülőtere volt a nemzetközi utasforgalom szempontjából.[29] Abu-Dzabi nemzetközi repülőtere az Emírségek második legnagyobb repülőtere.
Vízi
[szerkesztés]A fő kikötők (zárójelben az emírség):
- Khalifa (Abu Dhabi), Zayed (Abu Dhabi), Jebel Ali (Dubai), Rashid (Dubai), Khalid (Sharjah), Saeed (Dubai) és Khor Fakkan konténerkikötője (Sharjah).
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | A6 |
| ITU zóna | 39 |
| CQ zóna | 21 |
Kultúra
[szerkesztés]|
Képek        |
Az országot sokszínű társadalom jellemzi. Az őslakos arab lakosság helyett a 19. században az iráni, majd az 1960-as évektől a dél-ázsiai (indiai, pakisztáni, bangladesi) lakosság került túlsúlyba. A mai emirátusokbeli kultúra kialakulására leginkább az iszlám, az arab és a perzsa kultúra hatott. Egyes néptáncok , mint például az "al-habban", vagy az építészetben a szélfogó tornyok (bâdgir) perzsa eredetűek.
A valamikori kalózkodás helyébe ma teveversenyek, a solymászat és a birkózás izgalmai léptek, és népszerű sporttá vált a korcsolyázás a műjégpályákon. A teveversenyeket általában a sivatagi reggel hűvös óráiban tartják, részben kijelölt pályákon vagy rögtönzött találkozóhelyeken a sivatagban. A közönség terepjárókon követi az állatokat, míg a győztesek elő nem bukkannak a homok- és porfelhőből. A sólymokat vadászatra idomítják, bár a túzok, a fő zsákmány egyre ritkább.[30]
A mecsetek minaretjéből naponta ötször hívják imára a hívőket. A muszlimok számára a péntek szent nap.
Világörökség
[szerkesztés]Oktatási rendszer
[szerkesztés]Kulturális intézmények
[szerkesztés]Tudomány
[szerkesztés]Űrkutatás
[szerkesztés]2021. február 9-én az Emirátusok által felbocsátott űrszonda elérte a Marsot és keringési pályára állt. Az Al Amal („Remény”) nevű űrszonda feladata a felső légkör tanulmányozása.[31]
Művészetek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]Az ősi emirátusi költészetet erősen befolyásolta a 8. századi arab tudós, Al Khalil bin Ahmed. Az Emírségek legkorábbi ismert költője Ibn Majid, aki 1432 és 1437 között született. A leghíresebb emír írók Mubarak Al Oqaili (1880–1954), Salem bin Ali al Owais (1887–1959) és Ahmed bin Sulayem (1905–1976) voltak.
A Sardzsa Nemzetközi Könyvvásár az ország legrégebbije és legnagyobbja.
Zene és tánc
[szerkesztés]A Liwa egyfajta zene és tánc, egy afrikai eredetű hagyományos tánc, amelyet Kelet-Arábiában (a Perzsa-öböl arab államaiban) adnak elő, főleg a szuahéli partvidékről származó emberek (Tanzánia és Zanzibár) leszármazottainak közösségében.[32]
A 2000-es években a Dubai Desert Rock Fesztivál egy másik nagy fesztivál volt, amely heavy metal és rock művészekből tevődött össze.[33]
Az Emírségek élénk underground zenei életnek ad otthont, amelynek zenészei többnyire bevándorlókból tevődnek össze. A dubaji központú művészek többsége rock- és metal zenét játszik.[34]
Az Abu Dhabi Fesztivált 2004 óta rendezik meg.
Hagyományok, néprajz
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]Jelentős nemzetközi központként az Emírségek sokféle konyhát kínál a világ különböző részeiről. A hagyományos emirátusi étrend a beduin (hús és tevetej), a halász (hal) és a gazdálkodó étrend (datolya) keveréke. Ezek az ételek, valamint az olyan fűszerek, mint például a fahéj, a sáfrány és a kurkuma, mind a történelmi, mind a modern emirátusi konyha alapját képezik.[35] A könnyen termeszthető zöldségek, például az uborka és a paradicsom szintén kiemelkedően szerepelnek az étrendben.
Népszerű italok a kávé és a tea. Az alkoholt általában csak a szállodák éttermeiben és bárjaiban, éjszakai klubokban és golfklubokban árulnak.
A Dubai Ételfesztivál (Food Festival) bemutatja a különféle ízeket és ételeket; több mint 200 nemzetiség ételeit.[36]
A nyugati kultúra hatására a gyorséttermek nagyon népszerűvé váltak, főleg a fiatalok körében, oly mértékben, hogy kampányokat folytattak a gyorséttermek ételeinek veszélyei feltárására.[37]
Turizmus
[szerkesztés]Sport
[szerkesztés]
Formula
[szerkesztés]2009 óta az FIA döntése alapján ad otthont az ország Formula–1-es futamnak, amely novemberben kerül megrendezésre. Az első Abu-Dzabiban rendezett F1-es nagydíj volt a 2009-es F1-szezon zárófutama.
- Bővebben: Abu-dzabi nagydíj
Krikett
[szerkesztés]A krikett az Emírségek egyik legnépszerűbb sportja, főként a SAARC-országokból, továbbá az Egyesült Királyságból és Ausztráliából származó külföldiek miatt. A sardzsai krikettszövetség stadionja több nemzetközi krikettmeccsnek adott otthont.[38]
Labdarúgás
[szerkesztés]Az ország labdarúgó válogatottjának eddigi egyetlen jelentős eredménye az 1996-os Ázsia-kupa 2. helye volt.
Más sportok
[szerkesztés]Egyéb népszerű sportok közé tartozik a teveversenyzés, a solymászat és a tenisz.[39] A Dubaj emírségében ezeken túl két nagy golfpálya is található: a Dubai Golf Club és az Emirates Golf Club.
Olimpia
[szerkesztés]Az olimpiai játékokon eddig csak egyszer csendült fel az Egyesült Arab Emírségek himnusza. A 2004-es athéni olimpián férfi sportlövészetben Ahmed Al Maktoum aranyérmes lett. Ez az egyetlen érem amit az ország a játékok során nyert.
Ünnepek
[szerkesztés]| dátum | név | helyi név | |
|---|---|---|---|
| Január 1 | Újév | Ra's as-Sana al-meladiah | رأس السنة الميلادية |
| változó | Éjjeli utazás | Al-Isra'a wal-Mi'raj | الإسراء والمعراج |
| változó | A böjt megtörésének ünnepe | Eid ul-Fitr | عيد الفطر |
| változó | Áldozati ünnep | Eid ul-Adha | عيد الأضحى |
| változó | Iszlám újév | Ra's as-Sana al-Hijria | رأس السنة الهجرية |
| December 2 | Nemzeti ünnep | Yawm al watani | اليوم الوطني |
Források
[szerkesztés]- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2021. augusztus 29.)
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2022
- ↑ Multilingualism and the role of English in the United Arab Emirates
- ↑ Production of Crude Oil including Lease Condensate 2016 (CVS download). U.S. Energy Information Administration. (Hozzáférés: 2017. május 27.)
- ↑ U.S. Energy Information Administration, International Energy Statistics, accessed 17 January 2019.
- ↑ IMF Data Mapper. Imf.org. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ a b c d e f g h i United Arab Emirates: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
- ↑ The UAE: A Small State with Regional Middle Power Aspirations. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ The new emerging middle powers within the new Middle East: UAE and Qatar. frqjournal.csr.ir. (Hozzáférés: 2024. július 7.)
- ↑ „In Pictures | Flooding in the UAE”, BBC News, 2008. január 15.
- ↑ La peine de mort dans le monde sur http://www.abolition.fr 2011. (franciául)
- ↑ Rapport d'Amnesty International, 2010. (franciául)
- ↑ Émirats : une responsable de l'ONU dénonce des tortures dans les prisons, 2014 (franciául)
- ↑ HRW accuse les Émirats arabes unies de harceler des proches d'opposants, AFP, 22/12/2019. (franciául)
- ↑ Table 3.10 Urbanization. World Development Indicators. [2009. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Life expectancy at birth. The World Factbook. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Average life expectancy in UAE rises to 75 years. Uaeinteract.com. [2013. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Sex ratio. The World Factbook. [2013. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ Indians, Pakistanis make up 23% of Dubai, Sharjah, Ajman population. gulfnews.com . (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
- ↑ Az Emírségek már csak nevükben arabok (Nyest, 2011. május 16.)
- ↑ International Religious Freedom Report for 2012 – United Arab Emirates. Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor
- ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
- ↑ (2020. május 22.) „List of countries by GDP (PPP) per capita” (angol nyelven). Wikipedia.
- ↑ Empyrean Advisors: UNITED ARAB EMIRATES – ECONOMIC, SOCIAL, AND INSTITUTIONAL ANALYSIS Archiválva 2022. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Ranking of Economies. World Bank Group. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
- ↑ Anderson, Elizabeth. „Dubai Overtakes Heathrow To Become World's Busiest”, The Telegraph, 2015. január 27.
- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
- ↑ UAE's 'Hope' Probe Just Entered Orbit Around Mars After 30-Minute Burn - 2021-02-09
- ↑ "Literature and poetry"
- ↑ Festival Info. DesertRockFestival.com. [2010. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ List of Heavy Metal bands from the UAE at www.metalarchives.com
- ↑ Dubai Complete Residents' Guide. Explorer Publishing, 29. o. (2006. november 30.). ISBN 9768182768
- ↑ East, Ben: Taste of culture: Dubai Food Festival. Vision.ae, 2014. február 1. [2014. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 20.)
- ↑ The UAE's big fat problem. Gulf News. (19 July 2012). Retrieved 26 January 2014.
- ↑ UAE Cricket Timeline. Cricketeurope4.net. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ UAE Sports. Uae.gov.ae. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
További információk
[szerkesztés]
- Hivatalos kormányzati oldal
- Az Egyesült Arab Emírségek információs oldala
- Dubaji látnivalók, tudnivalók
- Abu-Dzabi guide
- Sharjah.lap.hu – linkgyűjtemény
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés] Dél-Ázsia | |
|---|---|
 Délkelet-Ázsia | |
 Délnyugat-Ázsia | |
 Észak-Ázsia | |
 Kelet-Ázsia | |
 Közép-Ázsia | |
| Függő területek | |
| Vitatott státuszú területek | |
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják | |
| Földrajzi alapon |  | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Abszolút | |||||||||||||||
| Alkotmányos | |||||||||||||||
| Parlamentáris |  Andorra ·  Antigua és Barbuda ·  Ausztrália ·  Bahama-szigetek ·  Belize ·  Belgium ·  Dánia ·  Egyesült Királyság ·  Grenada ·  Hollandia ·  Jamaica ·  Japán ·  Kambodzsa ·  Kanada ·  Luxemburg ·  Malajzia ·  Norvégia ·  Pápua Új-Guinea ·  Spanyolország ·  Saint Kitts és Nevis ·  Saint Lucia ·  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ·  Salamon-szigetek ·  Svédország ·  Thaiföld ·  Tuvalu ·  Új-Zéland | ||||||||||||||
| Országon belüli monarchiák |
| ||||||||||||||
